Mia kilenc előtt pár perccel lépett be a kis étterembe. Az étterem szinte üres volt. Egy fehér kötényes, fáradt szemű pincér egy sarokasztalra mutatott.
"Csak egy személy?" - kérdezte. Mia bólintott. Mindig egyedül utazott, és mindig kicsit izgult, amikor új nyelven kellett rendelnie. Az étlap egyetlen papírlapon volt, kézzel írva.
Rámutatott egy szóra, amit nem értett. A pincér először mosolygott. "Ez a napi specialitás" - mondta lassú angolsággal. "A nagyanyám receptje. Próbálja ki. Ha nem ízlik, hozok mást."
Read it. Then say it.
Shadow this paragraph in the PollyStop app — record yourself, see how close your pronunciation gets to a native speaker's, sentence by sentence. Free.
Az étel nehéz agyagtálban érkezett. Forró volt, fokhagymás, tele apró kenyérdarabokkal. Mia óvatosan vett egy kanálnyit, és felnézett. A pincér a bárpultnál figyelte, karba tett kézzel.
Mia felemelte a hüvelykujját. A férfi nevetett, odament, és megtöltötte a poharat. "Jó" - mondta. "Holnap jöjjön vissza, és elmondom, mi van benne."
