Polly megismerkedik valakivel

Azon a reggelen, amikor Polly megérkezett a Tölgyfa utcába, az egész környék friss kenyértől illatozott. A két bőrönd a zöld ajtó mellett maradt, Polly pedig köszönt az első szomszédnak, akit meglátott: egy hatalmas medvének, aki a muskátlijait öntözte. „Szia! A nevem Polly. Ma reggel érkeztem.”

A medve a kötényébe törölte a mancsát, és elmosolyodott. „Én Berta vagyok. Húsz éve lakom itt.” Jó sokáig beszélgettek a kerítésnél: honnan jött Polly, miből él, és hogy miért éppen ez az utca. Polly elmagyarázta, hogy nyelveket tanít. „Otthonról dolgozom, szóval sokat fogunk találkozni.”

Amikor a nap már magasan járt, Berta az utca végi térre mutatott. „Holnap piac lesz. Ha akarod, megmutatom, hol veszem a gyümölcsöt.” Polly azonnal igent mondott. „Örülök, hogy megismertelek, Berta. Viszlát!” És ahogy belépett az új házba, arra gondolt, hogy a szomszédok nevét megtanulni a lehető legjobb kezdés lesz.