A Nyírfaligetek

A második reggel a vonat már 400 kilométerre keletre járt Moszkvától.

Polly a kis asztalon ébredt. A fény lágy és szürke volt. Galina, az idősebb asszony, teát ivott egy fémkeretes pohárból.

"Nyírfák," mondta.

Kint fehér fák suhantak el hatvan kilométer per órás sebességgel. Csak jöttek és jöttek. Az egész tájat betöltötték.

Ez az orosz nyírfaliget. A fehér nyír sok hideg helyen nő, ahol más fák nem tudnak.

A fiatalember, Pavel, felnézett. "Te vagy a papagáj," mondta. Visszatért a laptopjához.

Galina teát öntött Polly-nak. Borostyánszínű volt. Egy szelet citrom úszott a tetején. A szamovár már tizenkét órája forró volt.

Polly kortyolt egyet. Forró és édes volt.

"Az út leghosszabb része a fák," mondta Galina. "Hat napig ülsz a vonaton és nézed a fákat. Nincs vége."

Oroszország negyven százaléka erdő. Oroszországban van a világ összes fájának húsz százaléka.

Polly újra ivott. Pavel gépelt. Galina olvasta a könyvét. Kint a nyírfák tovább suhantak.